2011. április 27., szerda

Újra Angliában

 
24.-én este megérkeztünk,iszonyat fáradtan...... A repülés most viszonylag simán ment,leszámítva a csomagok túlsúlyát,ami 17 kg volt. :) na meg pakolászni is kellett,hogy a bőröndök súlya egyenként ne haladja meg az x kg-ot. Egyikből be,másikból ki,harmadikba be ......stb. :D .Nagyon utáltak már minket az utasok a chek-in pultnál. :D
Az idő nem olyan rossz,de meleg nincs,mert fúj a szél . ......stb. ......stb............:)
Na az az igazság,hogy most nem vagyok a helyzet magaslatán,ugyanis míg otthon voltunk,mindenki csak azt tudta megerősíteni az Éviékben,hogy hülyék ha most hazaköltöznek. Ezért felmerült a Londonba költözés lehetősége is hazaköltözés helyett. :( mert itt a halál f*szán nem lehet csinálni semmit,de ott legalább zajlik az élet,meg hátha ott kapna az Évi melót. Lövésem sincs mi lesz...........:(
Az a legjobb,ha nem gondolok rá,és akkor talán megúszom érfelvágás nélkül. Most úgy érzem,hogy ülök a kaka közepében,és egyre magasabbra csap a szar. :) Eddig az éltetett,hogy óóóóóóó úgyis megyünk haza,hurrrááá!!!!! ,simán kibírom pl.decemberig,de így most mi a szent sz*r éltessen? :(
na mindegy,nem is beszélek inkább róla..............
Bocsi Évi hogy leírtam ezt ide,de ezek is  tények,ezt érzem................meg még ilyenebbeket.....:(
Jobb lesz ha most nem írok többet. :(

2011. április 14., csütörtök

Megérkeztünk :)

Úgy döntöttem mégis írok. :) Most úgyis itthon ülök,mert mosok. Időm mint a tenger.
Szóval vasárnap du. 4óra után megérkeztünk, nem mondhatom hogy problémamentes utazásunk volt. :D Azzal kezdődött,hogy reggelre kiderült,hogy Lencse taknyos de nagyonnnnnn. Reggelizni sem reggeliztek normálisan,Sári evett egy kicsit,Lencse semmit. Csak a banános tejet nyomták le. (ez később lesz fontos) Már szombaton megdumáltuk az Évivel,hogy vasárnap reggel felkelünk 6-kor,ő rögtön megy zuhanyozni,én meg addig lemegyek kávézni,és ha végzett akkor én is lezuhizok. A pakolást már este lezavartuk,reggel már csak 1-2 apróságot raktunk el. Különben szombaton nagyon nem csináltunk semmit. :D Pedig már előre mondta az Évi is,hogy húúúú mennyi dolgunk lesz. A végén meg kint ültünk a kertben,Évi szinezgette az új tervrajzot(lakás), Hanka rajzolt ,én meg körmöt lakkoztam. :D Mikor a törpék felkeltek,átmentünk a Pub-ba ebédelni,én pántos felsőben mentem,és mezitláb voltunk. Szuper idő volt,még színem is lett,na meg napallergiám is. :D
Lényeg,hogy a szombat nagyon jól telt. Vasárnap reggel összevakartuk a 3gyeriket :),és 3/4 9-kor elindultunk a reptérre. Lencse a taknyossága miatt elég nyügi volt. Egyszer hallom ,hogy büfizik egyet,hátranéztem és látom hogy jön vissza a banános tej. Na a végén fullra kihányta az egészet,ezért autópályán félreállni,hányást takarítani,átöltözteteni .....stb. Évi kikapta az egyik bőröndöt,ruhát keresett,addig én már próbáltam kiszedni a hányásból,de ketten elég gyorsan lezavartuk.:) Időben odaértünk a reptérre,de mire "becsekkoltunk" rendesen untuk a banánt.Hülye kérdések halmaza(hüüüülye easyjet!!!!!)................,utána gyorsan spuri wc-re,majd be a tranzitba(itt a szokásos szétpakolás),most az Évi csipogott be a Lencsével. Mindenünk szanaszét hevert,próbáltam összekotorni,mert a hátunk mögött torlódtak. Közben az Évinek végig kellett kostólgatni a babakajákat és a vizet,ez is biztonsági előírás. De végre bejutottunk a tranzitba. Ott rögtön megkellett etetni a kicsiket,Évi etetett,én ácsorogtam. Etetés után szereztünk kaját,és utána már szállhattunk fel a gépre. :( Velünk voltak a Hédiék-Hédi tanít a hétvégi magyar suliban- szóval 10-en voltunk,mert jött a Hédi,a Péter(Hédi férje),és a gyerekeik,Zita és Lilla. Plussz még ott volt a Bence,egy másik magyar kisfiú aki a Hédiékre volt bízva,mert jött a nagypapájához. Na és persze mi 5-en. :) Hédi irányításával jutottunk fel a gépre hamarabb,mint a tömeg. Nagyon király volt ahogy törte az utat a csipet csapatnak :D,és senki nem szólt be nekünk,csak néztek nagyokat. :D A repülőn is gáz volt,mert a kicsik vagy együtt ordítottak,vagy külön,de többnyire visítás volt. Ezt most nem ecsetelném,de az a lényeg hogy klassz volt végre megérkezni. :D
Hétfőre amúgy már Sári is taknyos lett,szóval úsznak a takonyban,de annyira nem rossz kedvűek szerencsére. :)...........................és már min.4 napja itthon vagyunk :) Hurrá! Hurrá! Hurrá! :)

2011. április 7., csütörtök

Depresszióóóóóó

Nincs mit szépíteni a dolgon,az elmúlt egy hét cseppet depisen telt. :( Nagyon szotyoládé idő volt,az a tipikus érfelvágós (Emo-s :D ), hangulat. Ezt a trágya időt a kicsik sem élvezték,klasszisokkal többet nyűgösködtek,főleg Lencsebéka.Én pl. egyik nap minden átmenet nélkül elkezdtem sírni a bevásárló központ közepén,és alig tudtam visszafojtani,hogy ne zokogjak hangosan. Azt nem tudtam volna megmondani,hogy miért sírok. Egyszerűen csak úgy jött. Jó buli az ilyen. :) Nem volt már magneB6-om sem,mikor mondtam Évinek rögtön adott,az azért kicsit segít.  Lassan telt az időőőőőőőőoáoáoááááááá.......
Kedden megérkezett Canadaból az Évi nagynénje ,az Anna. Szegénykével ugyanúgy bevoltunk zárva,mert olyan szötymörgős (nemtom eldönteni,hogy essek rendesen,vagy ne essek ) idő volt. De tegnap végre a semmiből egyszercsak 22 fok lett. :D Jipijééééééééééé!
Éppen ezért reggel felkerekedtünk ,és elmentünk a szokásos(vendég hurcibáló) körök egyikére, Winchesterbe.:) Nem mondanám,hogy újdonságot jelentene bármelyikünknek is,de szeretjük. Nagyon helyes kisváros, 22fokban meg Hawaii!!!!!! :) Gabi elment dolgozni,Hanka suliba,és utána elindultunk. Még Winchesterben megetettük a törpéket a séta után,és elindultunk haza,mert álmosak voltak. De már ott megdumáltuk hogy , ha felkeltek akkor elmegyünk Southamptonba a WestQuay-be vásárolni. Az a röhej,hogy egy ilyen depis időszak után,már maga a tudat is feldobott,hogy du. is kiszabadulunk. :)
Csajok elaludtak, én főztem (nem jellemző,mert most főztem harmadszorra az elmúlt 6hétben :D ),kajáltunk,Hanek hazajött a suliból.................csajok felkeltek,és leléptünk. Nem mondanám hogy csendes vásárlás volt :D, de tény hogy mindannyian kaptunk mindent amit szerettünk volna,talán kicsit több dolgot is sikerült beszerezni. :D Enyhe csúszással,de sikerült alvásra hazaérni. Fürdetés ,fektetés, oszt ágyeszbugyesz.:)
Most meg tul.képpen már lassan kezdhetünk pakolászni,mert vasárnap megyünk haza. :) Szerencsére ezzel a huszonvalahány fokkal a kedvem is jobb,meg jó lesz hazamenni egy kicsit. :) Már nagyon várjuk az Évivel!!!!! :D Nincs annyi magneB6 és nyugtató tea,ami pótolhatná Magyaro.-ot, pontosabban a családot és a barátokat. :D

Nincs karikás ostorom,
Nem vagyok betyár és nem hordok bő gatyát.
A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem.
És rajtam kívül még több millión értik ,hogy mire gondolok mikor azt mondom „Anyám tyúkja”.
Családnevem megelőzi a keresztnevemet és nem örülök ha a turisták összekeverik Budapestet Bukaresttel.
Büszkén gondolok Mátyásra az igazságosra, az anyák megmentőjére, Rodolfóra és Papp Lacira.
Szeretem a déli harangszót, az Erős Pistát, a sárga villamost, a mákos gubát.
Itt élek Európa szívében.
Vízilabdában mi vagyunk a császárok és igenis nálunk élnek a világ legszebb női. (és pasijai is :D , a szerk.)

Magyarország, én így szeretlek




Most kiugró jókedvvel búcsúzom egy időre. :) Otthonról írok majd. Legalábbis nem hinném,hogy itt nagyon lesz miről írnom,vagy akár energiám lesz-e rá. :)